Jó döntés

Minden pillanatban döntünk. Döntéseinkre számos dolog van hatással. Befolyásolja döntésünket motivációnk, várakozásaink, érzelmeink, az elérhető információk, a rendelkezésre álló idő, az eldöntendő kérdés komplexitása, személyes jellemvonásaink és értékrendünk, kockázatérzékenységünk.

A döntés formálisan választást jelent alternatívák között.

Az alternatíva legalább két különböző cselekvési, választási lehetőségre terjed ki, ahol a nem-cselekvés is a lehetőségek közé tartozik.

dontes2

 

A döntés objektív kényszer, amelynek tünete a probléma, forrása a célok és az adottságok közötti ellentmondás. A döntés mindig jövő-orientált irányultságot fejez ki a jelenben.

A megalapozott döntéshez tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni, hova akarunk eljutni (célok), és hogy hol vagyunk most, mi a kiindulópont (jelenlegi adottságaink).

Kedvenc bécsi kávézójában üldögélve egy barátja szólította meg Johannes Brahmsot, hogy megkérdezze tőle, mivel töltötte a napját.

“A szimfóniámon dolgoztam – hangzott a válasz – Reggel hozzáadtam egy nyolcad hangot, aztán délután kitöröltem.”

Akkor is el lehet ezen gondolkodni, ha csupán csak anekdota lenne, kevés valóságtartalommal. (Bár Brahms sokszor dolgozta át műveit, külső véleményeket is figyelembe vett és saját maga is rendre megkérdőjelezte korábbi alkotásait.)

Egyszerűen el kell ismeri a hibázást is az életünk, mindennapjaink részének. Brahms úgy vélte, egész nap dolgozott, még akkor is, amikor valami olyat tett, amit később helytelennek minősített. Adott időt a “hibás” próbálkozásnak is, majd ugyanúgy szánt időt a hiba kijavítására is. Tanult mindkettőből.

Nincs általános szabály arra, hogyan kell helyesen dönteni. Aki biztosabb magában, az gyorsabban választ. Aki meditatívabb, az szereti jobban átgondolni a dolgokat, mielőtt végleges elhatározásra jut. Sokan, mivel hosszabb ideig mérlegelnek, határozatlan embernek tűnnek és tartják magukat, pedig inkább nevezhetjük alaposnak őket.

Mindegy, milyen módszer alapján döntünk, a felelősséget soha ne hárítsuk másra!

Gyakran mondjuk, hogy majd az idő megoldja, és várjuk, hogy történjen valami, ami hozzásegít minket a döntéshez. Tény, hogy az idő segít, de a dolgok nem fognak maguktól megoldódni. Tanácsos a várható előnyöket és hátrányokat lejegyezni egy papírra és a kellő időben meghozni a döntést.

A felelősségvállalás a legfontosabb ebben a kérdésben.

A döntés pillanatában általában érezzük, hogy az adott döntés jó vagy rossz. De a jövő fogja eldönteni, hogy pontosan milyen hatása van a döntésünknek.

Döntésünket meghozhatjuk gyorsan, lassan, körültekintően, vagy kevés információval, magunktól, vagy valamilyen kényszer hatására.

De a döntés után van még feladatunk:

  • figyelni és ellenőrizni a hatást
  • szükség esetén változtatni

A klasszikus közgazdaságtani elmélet szerint az emberek minden olyan alkalommal, amikor dönteniük kell, igyekeznek racionálisan átgondolni lehetőségeiket. A valóságban sokszor nem eszerint cselekszünk, mert a választást már az is befolyásolja, hogy hogyan tárják elénk, hogyan látjuk az opciókat. Az érzelmeknek nagyon nagy szerepük van mind a munkánkban, mind a mindennapi életünkben.

dontesFontos, hogy felkészültek és tudatosak legyünk döntéseink során és soha ne felejtsük el, hogy

  • minden döntésünket követi egy másik döntés
  • akkor is döntünk, amikor nem döntünk.

Comments are closed